Frissítve: 2020. nov 3.
Az egészségügyi válság következményeként egyre több ember érzi úgy, hogy kiégett, vagy egyszerűen kimerült a megváltozott körülmények által generált mindennapos egyéni és közösségi kihívásokban, amelyek blokkolják a belső erőforrásokat és gátolják a hatékony kommunikációt. Ilyen helyzetben, a stressz és a sebezhetőség érzése folytán állandó készenléti állapotban vagyunk, és tudattalanul olyan reakciókat adunk másoknak, hogy az konfliktust gerjeszt a kapcsolatainkban. A stresszkezelés fontos eleme a munkahelyi konfliktusok megoldásának, hiszen szakmai kapcsolataink navigálása szinte lehetetlenné válik, ha állandó feszültségben vagyunk.
Hogyan kezeljük a konfliktust a munkahelyen
Az energiánk megcsappan, a mindennapi felelősségvállalás nehezünkre esik – ezek mind lehetnek a kiégés tünetei. A testünkben fokozódó feszültség miatt „túlélő üzemmódba” váltunk, és reaktívvá válunk; ingerlékenységünből adódóan meggondolatlanul és indulatból cselekszünk. Ilyen energia- és érzelmi állapotban nem tudunk hatékonyan működni és konstruktívan együttműködni a munkakörnyezetünkkel. A kiégés tehát sokban hozzájárulhat a munkahelyi konfliktusainkhoz, azok kezelésének egyik hatékony módja pedig az öngondoskodás lehet .
Mozgassuk meg a testünket
Testünk átmozgatása jótékony hatással lehet a hangulatunkra és az energiánkra. Ez lehet egy intenzív napi séta a háztömb körül, ami segíthet oldani a szorongásunkat vagy kiengedni a gőzt, ha mérgesek vagyunk. A munkahelyi konfliktusok gyakran fakadnak valamilyen típusú ingerlékenységből, amit nem tudnak uralni. A legtöbb munkahelyi konfliktusmegelőző stratégia kiemelten felhívja a figyelmet a belső tapasztalataink tudatosításának fontosságára, és ezen képességünk fejlesztésére. A testmozgás által felszabadíthatjuk megrekedt energiánkat, és tudatosíthatjuk feszültségünk testi jeleit. Például felismerhetjük, hogy amikor stresszes állapotban vagyunk, akkor elkezd izzadni a tenyerünk, ha szorongunk, akkor a gyomrunk jelez, vagy ha mérgesek vagyunk, akkor visszatartjuk a lélegzetünket. Ezek tudatosítása enyhíti a testünkben lévő feszültséget, és megteremtik annak a lehetőségét, hogy új gondolatok és érzések jelenjenek meg bennünk, így másképp reagáljunk.
Priorizáljuk a szükségleteinket
Alkalmazottként – főleg akkor, ha hajlamosak vagyunk a kiégésre – a saját szükségleteinket másodlagosnak tekintjük. Amikor ezt tesszük, akkor konfliktusba kerülünk önmagunkkal, ami fokozza a kiszolgáltatottság érzését bennünk, és az így megélt frusztráció hatására könnyen vitába keveredhetünk. Üres pohárból nincs mit önteni. Ahhoz, hogy töltődjünk, meg kell adnunk magunk számára azt, amit a testünk, lelkünk, és a szellemünk kíván. Hogyan? Például ha betegnek érezzük magunkat, akkor vegyünk ki egy szabadnapot. Ha orvoshoz kell mennünk, ne halogassuk. Ha a testünk arra vágyik, hogy egy napot a fűben heverésszünk, akkor azt engedjük meg magunknak.
Kérjünk segítséget
Ismerős az az érzés, amikor a világ súlya a válladat nyomja? Ilyen helyzetben érdemes megkérdezni magunktól: „Biztos, hogy ezt nekem egyedül kell cipelnem?” Amikor szükségünk van rá, kérjünk segítséget. Fontos, hogy ne várjuk meg, amíg a terhek elhatalmasodnak felettünk, és nyomást gyakorolnak a környezetünkre is. A segítségkérés szintén fontos része a munkahelyi konfliktusok kezelésének. Bizonyos helyzetekben meg kell találnunk a megfelelő támogatást ahhoz, hogy hatékonyan teljesítsünk folyamatokat, és megoldjunk problémákat.
Ha rossz érzések töltenek el annak gondolatától, hogy a munkahelyen magunknak is szenteljünk figyelmet, és hogy önmagunkkal is törődjünk , akkor tudnunk kell, nem vagyunk egyedül. Ahhoz, hogy megtanuljuk kezelni a konfliktusainkat a munkahelyünkön, nélkülözhetetlen, hogy megismerjük a mindannyiunkban meglévő emberi korlátokat. Azok az alkalmazottak, akik túllépik a határaikat, nemcsak eredménytelenek a munkájukban, de hajlamosabbak a fölösleges interperszonális konfliktusok vállalására is. Nem éri meg kockáztatni akkor, amikor megvan rá a lehetőség, hogy megelőzzük a feszült vitákat azáltal, hogy lelassulunk, és megteremtjük a lehetőségét annak, hogy másképp észleljünk, gondolkodjunk és cselekedjünk.
A munkahelyi konfliktusaink megoldásához a legfontosabb lépés az, ha beazonosítjuk azt, ami miatt kiszolgáltatottnak érezzük magunkat, és azt, hogyan reagálunk ilyen helyzetekben. Térképezzük fel tehát valódi szükségleteinket, és tervezzük meg a munkahelyi konfliktusunk kezelésének stratégiáját egy semleges és tapasztalt szakember segítségével, aki ezzel segíthet csillapítani a munkahelyi feszültségünket.
Ha szeretnéd megismerni az egyéni konfliktuskezelési stratégia tervezésének folyamatát, illetve azt, hogy annak alkalmazása hogyan segíthet számodra feloldani a küzdelmes helyzeted, akkor regisztrálj egy ingyenes online feltáró konzultációra.
Szokatlanul hangzik a megközelítés? Vizsgáljuk meg mélyebben a témát!
Hallgasd meg az alábbi felvételt >>
Ajánlott irodalom a témában:
Polyvagal Theory Exercises for Safety and Connection, Deb Dana, 2020
Lost Connections, Johan Hari, 2018
Perform Under Pressure, Ceri Evans, 2019
Polyvagal Theory, Stephen Porges, 2012
