top of page

Alapkoncepciók és készségek-

A fejlődésünk eszköztárának fejlesztése: 
Az erőforrásaink kategorizálása 

Gyermekkorunk során a családunk gondoskodása és bátorítása által kialakul személyes képességeink eszköztára, ami a fejlődésünket szolgálja. Ezek a belső erőforrások magukban foglalják többek között saját szükségleteink felismerésének, a segítségkérésnek, az öröm megtapasztalásának vagy közeli kapcsolatok ápolásának képességét. Emellett külső erőforrásokra is szert teszünk: emberekre, szervezetekre és környezeti tárgyakra, amik a biztonságunkat, a támogatottságunkat és a tanulásunkat szolgálják. Az előző foglalkozásunkra építkezve, ez az anyag segít számodra beazonosítani azokat az erőforrásaidat, amik már a rendelkezésedre állnak, és amiket eddig talán még nem is ismertél fel. Tudatosságod tágul a rendelkezésedre álló erőforrások sokszínűsége által. A belső (benned lévő, aki vagy) és külső (környezeted része) erőforrásaid feltérképezése és kategóriákba sorolása segíthet abban, hogy fejleszd és finomítsd a fejlődésed eszköztárának készletét.

 

 

Belső és külső erőforrások

 

A belső erőforrások azok a képességeink, amik az idő során kialakultak bennünk. A viselkedésünkről való gondolkodásmód, a másokkal való könnyed kommunikáció, a határok felállítása, a testi érzetek megtapasztalása, a szellemi fejlődésünk elősegítése, a lelki kapcsolatok kialakítása, a kreativitás és az érzéseink kifejezésének képessége mind belső erőforrások. A külső erőforrások rajtunk kívül, a környezetben találhatóak, és ide tartoznak: közösségek/szervezetek (pl.: egyesületek, csapatok, iskolák, klubbok, szakmák); vallási intézmények (pl.: templomok, mecsetek, zsinagógák, templomok, meditációs csoportok); egészségügyi erőforrások (pl.: egészségügyi központok, orvosok, egészségügyi klinikák), társadalmi erőforrások (pl.: barátok, család); és pénzügyi források (pl. pénzügyi támogatás vagy otthon). Mind a belső, mind a külső erőforrások segítenek abban, hogy biztonságosabbnak, erősebbnek, kompetensebbnek, kreatívabbnak, békésebbnek vagy könnyebbnek érezzük magunkat. Kölcsönösen hatnak egymásra, így az egyikben való fejlődés kihat a többire is. Külső erőforrásokhoz való hozzáférésünk a belső erőforrásainkból származik. Például., az erős megtartó rendszerünk a segítség nyújtására és fogadására irányuló belső képességünkből alakul ki. Az, hogy élünk a külső erőforrás lehetőségével azt jelenti, hogy tudjuk, megérdemeljük azt.

 

 

Hogyan szolgálhatják fejlődésünket az erőforrásaink tudatos fejlesztése

 

Kriszti hajlamos volt a depresszióra és magányosságra. Egyik vasárnap reggel lehangoltan ébredt, ezért tudatosan használta az erőforrásait, hogy jobban érezze magát. Egy ideig az ágyában maradt a meleg takaró alatt, és kedvenc klasszikus zenéjét hallgatta, amitől mindig megnyugodott, mint ahogy most is, bár a magányosság érzése nem múlt. Végül úgy döntött, hogy elhívja az egyik barátját egy sétára. Elautókáztak egy gyönyörű tóhoz, és a mozgástól élénkebbnek érezte magát, a depressziója enyhült. Elmerült a szép táj részleteiben, élvezte az őszi illatokat a levegőben, a fák vibráló színeit, és a hűs szellőt az arcán. Mély bizalommal volt a barátja iránt, ezért bátran beszélt neki a depressziójáról és a magányáról, aki együttérző válaszával vigasztalta őt. Kriszti és a barátja arról beszélgettek, hogy gyerekként mindketten jártak templomba, és hogy egy ilyen gyönyörű hely is képes ugyanúgy előidézni az áhítat és a mindenség érzését. Beszélgettek közös szenvedélyükről a táncról, és megbeszélték, hogy közösen beiratkoznak egy kezdő jazz-tánc tanfolyamra. Kriszti azt is javasolta, hogy menjenek el egy helyi tánccsoport előadására. A kirándulásuk végén Kriszti energikusnak érezte magát, nem fáradt el a hosszú sétától. Lélegzése mélyült, kevésbé érezte magát depressziósnak, és képes volt megfogalmazni a nap többi részére vonatkozó terveit, amik között ott szerepelt egy a jazz-tánc történetéről szóló dokumentumfilm megnézése.

 

Kriszti azon képessége, hogy felismerje és működtesse erőforrásait, hozzájárult egy kellemesebb és felemelőbb vasárnap megéléséhez. Rájött, hogy választhat: Arra gondol, ami zavarja (Hamarosan itt a hideg tél; már közel jár az ötvenhez, nincs is jó formában, így nem mehet el táncolni, bezzeg, amikor fiatal volt, elhagyta a férje egy másik nőért, és most egyedül maradt… Ez csak néhány olyan negatív gondolat, amik  általában vonzzák a figyelmét.), vagy tudatosan az erőforrásaira összpontosít, amik által jobb kedvre derülhet, és így a dolgok, amik úgy általában zavarták, könnyebben elfogadhatóvá válnak.

 

Kriszti sok belső erőforrását aktiválta: például, segítséget kért, vezetési és tájékozódási készségei, a természet iránti vonzalma, kommunikációs készségek, a tánc szeretete, a gyaloglás és mély lélegzetvétel képessége. Emellett számos külső erőforrást is igénybe vett: a kényelmes ágya és a zene, barátja, a telefon, a tó, a természet, a tánccsoport, az autója és a meleg ruhái, hogy csak néhányat említsünk.

 

Kriszti különböző belső és külső erőforrásokat használt fel, hogy tudatosan mobilizálja magát. Amikor tudatában vagyunk erőforrásainknak, tudatosan használhatjuk azokat a változás érdekében. Az erőforrások kategorizálásával pedig egyértelműbb lehet, hogy mikor melyiket érdemes aktiválnunk.  

 

Annak érdekében, hogy bármikor aktiválhassuk az erőforrásainkat, be kell hogy épüljenek az eszközkészletünkbe. Ehhez először fel kell térképeznünk és el kell mélyítenünk azokat. Ha tudatában vagyunk annak, hogyan hatnak az állapotunkra, akkor tudatosan használhatjuk a különféle erőforrásainkat a váltáshoz. Így szabályozhatjuk általuk az arousal görbénket, javíthatunk a hangulatunkon, fókuszt válthatunk, kapcsolódhatunk, és még számtalan más módon támogathatják a jól-létünket. Az aktiválásukhoz jelen kell lennünk, hogy tudatosíthassuk mikor van rájuk szükségünk. A testfókuszú jelenlétünk lehetővé teszi, hogy félretegyük az esetleg kellemetlen gondolatokat és érzéseket, és inkább arra összpontosítsunk, amitől jobban lehetünk. Kriszti  számára ez azt jelentette, hogy átélte az ágya melegét, a takaró és lepedő érzetét a testén, és a zene hangjára figyelt. Így idővel képessé vált rá, hogy a depressziós hangulatáról a barátjával való sétálás élményére váltson, és élvezze a őszi tájat, és érezze a szellőt az arcán.

 

Az erőforrások kategorizálása

Kapcsolati

Belső: a baráti kapcsolatok és a család megbecsülése, általános meggyőződés annak, hogy számíthatunk másokra, nyitott kezdeményezés és egészséges határok tartása, kommunikációs készség, érzelmi támogatás képessége, kapcsolat háziállatokkal

Külső: kötődő kapcsolatok, rokonok, mindenféle támogató csoport, közösségi tevékenységek, kollégák, különböző korú barátok és ismerősök, háziállatok

 

Testi

Belső: jó egészség, a testtel és érzésekkel való kapcsolatteremtés képessége, földeltség, mély légzés, jó testtartás, flexibilitás, feszes izmok, öröm a szexualitásban vagy az érzéki tevékenységekben, érzékszervek, képességek, mint a járás, futás, tánc, aurosal szabályozási képessége, rugalmasság

Külső: wellness klubok, edzőtermek, stúdiók, jóga, tánc, pilates, aerobik, harcművészeti órák; sport; futópályák, kerékpárutak, sípályák, gördeszkaparkok, teniszpályák; felszerelések (például kerékpár, görkorcsolya, gördeszka; hintaszék), egészségügyi szakemberek (például orvosok, csontkovácsok, természetgyógyászok, gyógynövényszakértők, testorientált terapeuták, masszázsterapeuták), meleg fürdő és az érzékszerveknek tetsző dolgok (gyertyák, illatok, lágy textúrák, színek, ízek)

 

Érzelmi

Belső: hozzáférés a pozitív, magas intenzitású érzelmek (öröm, lelkesedés, szenvedély) és az alacsony intenzitású érzelmek (gyengédség, nyugalom, elégedettség) teljes skálájához, képesség az olyan érzelmek elviselésére, mint a harag és a szomorúság, az érzelmek kifejezésének és közlésének képessége, az érzelmek megfelelő szabályozása és az érzelmek felhasználása a cselekvés irányítására

Külső: barátok, családtagok és házi kedvencek, akiknek érzelmi támogatást adhatunk, és akiktől mi is kaphatunk, olyan körülmények és emberek, akik gazdagítják az érzelmeinket, akikkel megoszthatjuk életünk érzelmi hullámvasútját, olyan tevékenységek, emberek vagy háziállatok, amelyek erős intenzitású érzelmeket (például örömöt, szenvedélyt, lelkesedést) és alacsony intenzitású érzelmeket (például békét, kényelmet, gyengédséget) ébresztenek bennünk

 

Intellektuális

Belső: kreatív gondolkodás, ok-okozati gondolkodás képessége, problémamegoldó képesség, tisztánlátás, az intellektuális fölényesség megváltoztatásának képessége, a tudatosság fejlesztése iránti érdeklődés, képesség az olvasásra és az örömteli tanulására 

Külső: iskolák, tanfolyamok, főiskolák, egyetemek, könyvtárak, tanulócsoportok, munkafüzetek, köztévé, közrádió, dokumentumfilmek, keresztrejtvények, Sudoku, agyjátékok, számítógépes tanfolyamok, könyvek, nyelvtanfolyamok, hangoskönyvek, kognitív tréningterápia

 

 

Művészeti/Kreatív

Belső: képesség a kreatív folyamat megvalósítására egyedül, zene, tánc, költészet, írás, szobrászat, képzőművészet, tervezés, varrás, főzés, dráma, kézművesség, belsőépítészet, kertészkedés, építkezés vagy bármilyen más kreatív tevékenység révén

Külső: emberek, akikkel megoszthatjuk kreatív tevékenységeinket; művészeti anyagok és felszerelések (például festékek, hangszer; CD lejátszó), zene- és táncórák; körök vagy csoportok, múzeumok, előadások, kiállítások, színház, filmek; főzőtanfolyamok; speciális érdeklődésen alapuló csoportok; számítógép; toll és papír

 

Anyag

Belső: szándék a pénz szerzésre, az anyagi biztonság megteremtésének képessége; az pénz élvezetének képessége (mint például egy kényelmes szék, egy nagyszerű autó, egy szép otthon vagy olyan tárgyak, amelyek növelik az élet örömét)

Külső: munkahely, otthon, közüzemi szolgáltatások, közlekedés; mindenféle szerszám és háztartásbeli eszköz a konyhai berendezésektől a mosógépekig, egy kényelmes ágy, és olyan tárgyak, mint például, a kerékpár, a zongora, a futócipő, a telefon, a számítógép vagy a művészeti kellékek, amelyek támogatják a többi kategóriát

 

Pszichológiai

Belső: stabil önbecsülés, kompetencia érzése, kiegyensúlyozott önértékelés, biztonságérzet a világban, tapasztalatok észlelésének képessége, az „OK” érzése, nem ítélkező öntudat, viselkedésre, érzelmekre vagy gondolatokra való reflektálási képesség

Külső: pszichológus, önsegítő könyvek, munkafüzetek; közösségi lehetőségek (például terápiás csoportokat, támogató csoportokat vagy műhelyek.)

 

Spirituális

Belső: képes kapcsolatba lépni Istennel, Buddhával, Allah-val, spirituális vezetőkkel vagy bármely istenséggel, istenekkel vagy istennőkkel, spirituális tanítókkal, spirituális energiával vagy hittel; az ima, az áhítat megtapasztalásának képessége vagy saját lényegünk vagy spirituális természetünk érzése

Külső: meditációs csoportok, lelki vezetők, spirituális közösségek, vagy más tevékenységek, amelyeknek spirituális elemei vannak, mint például a családi ima, a vasárnap vagy a családi rituálék, spirituális költészet vagy olvasás; spirituális tanítók

 

Természet

Belső: a természet hangjainak, látványainak és illatainak érzékelése és értékelése, a természetben végzett tevékenységek élvezete, kertépítés vagy szobanövények gondozása, az évszakok élvezete

Külső: kertek, tavak, hegyek, természeti séták vagy utak, túraútvonalak, gyönyörű tájak, óceán, naplementék és napfelkelték, hold, sziklák, virágok, pillangók, madarak, vadon élő állatok vagy bármi más a természetben, amit szépnek találunk

 

Egy másik módszer a kapcsolatunk elmélyítésére az erőforrásainkkal az, ha rendszeresen felidézzük és átéljük azon élményeinket, amikor azokat sikeresen működtettük. Kriszti ezek után tudatosan használta vasárnapi élményeit a depressziójának szabályozására: felidézte sétáját a barátjával, újra élte a képeket, játszott az illatokkal és a hangokkal, így megerősítve a jó érzéseit. Különösen fontos volt számára az a pillanat, amikor barátjának bevallotta depresszióját, aki őszinte együttérzéssel fordult felé. Ezt a kapcsolati élményt, mint erőforrást arra használta a továbbiakban, hogy felülírja azt a korlátozó meggyőződését, hogy senki nem szereti őt. Akárhányszor felidézte a közös sétájuknak az emlékét az járt a fejében, hogy “Minden rendben lesz.” Ez a megtestesített gondolat ösztönösen arra késztette, hogy megkérdőjelezze negatív gondolatait és a depressziójára jellemző alacsony fokú aktivitást. Az emlékkel bármikor aktivizálni tudta önmagát: fokozta az önbecsülését, szabályozottnak és kompetensnek érezte magát. Többé már nem tudott azzal azonosulni, hogy ő egy krónikus stresszel és depresszióval küzdő személy. Hajlama van rá, de képes szabályozni azt: mindene megvan hozzá. Rendelkezik az erőforrások sokszínű eszköztárával, amivel tudatosan változtathat és fejlődhet.

bottom of page