Első dimenzió: A Feltartóztatás
De vajon hogyan vághatnánk bele? Hogyan hangolódhatnánk a “Nagy Fordulat” történetére?
Vagy talán már a részesei vagyunk?
Hogy ezeknek a kérdéseknek a vizsgálatához támpontokat adjak, három dimenzióban vizsgálom a “Nagy Fordulat” jelenségét, és ezek vizsgálatának külön írásokat fogok szentelni: ebben az írásban tehát bővebben csak az elsőről lesz szó. Mind a három egyformán fontos és szükséges, de csakis együttesen, kölcsönösen vezetnek át minket a gyökeres átalakuláson. A “Nagy Fordulathoz” bármelyiknél kapcsolódhatunk, csak hagynunk kell, hogy az egyik organikusan átvezessen minket a másikba. Nekünk csak arra kell figyelnünk, mi az, ami cselekvésre késztet minket.
Első dimenzió: A Feltartóztatás
A feltartóztató szándék arra irányul, hogy lassítsa és megakadályozza a “Business as Usual” működés további rombolását, továbbá, hogy megvédje az életet támogató természetes rendszereinket és gyógyítsa az emberiség bomló társadalmi hálóját. A feltartóztató intézkedések megvédik a kollektív életünk integritását itt, a Föld nevű bolygón.
A rendszer ezen dimenziójában a feltartóztató magatartás lényegét a károk tudatosítása jelenti. Azt, hogy minél többen tisztában legyünk a romboló működés káraival, azok ok-okozati tényezőivel, ami alapján aztán egyéni életünk mindennapi helyzeteiben tudatosan mérlegelhetjük döntéseinket arról, mi szerint cselekedjünk. Az ok-okozati összefüggések tiszta megfogalmazása nélkül természetes, hogy vakon sodródunk tovább a múlt megszokott dinamikáival, és automatikusan cselekszünk.
A “Nagy Fordulat” részesévé válunk, amikor törődésünk kiterjesztjük közvetlen környezetünkön túli világ aspektusaira, tudatosan a dolgok mélyére ásunk, tájékozódunk, tanulunk és kiállunk, azaz a szerzett új ismereteinket és a közös megoldandó kérdéseket megosztjuk másokkal, felhívva a figyelmet a romboló folyamatokra. Megannyi lehetőségünk van rá, hogy feltartóztatóan cselekedjünk. Változtathatunk saját viselkedésünkön és szokásainkon. Például, nem vásárolunk olyan olcsó terméket, amivel a rabszolgamunkát támogatjuk. Összefoghatunk másokkal, és egy közös fókusz mentén együtt cselekedhetünk az életünket veszélyeztető gyakorlatok ellen. A feltartóztató magatartás nélkülözhetetlen: megmenthet életeket, fajokat, ökoszisztémákat, sőt, a jövő generációit, de rendszerszinten nem elég ahhoz, hogy végbemenjen a “Nagy Fordulat”. Vannak erdők, amelyeket így sikerül megmenteni, vannak, amelyeket nem. Vannak fajok, amelyek fennmaradnak, vannak, amelyek nem. A károk csökkentésével egyidejűleg el kell kezdeni átalakítani azon rendszereket, amelyek a károkat okozzák. Ezzel átlépünk a második dimenzióba.
Életszemléletünk szándékos megváltoztatásával, az együttérzés és a tudatosság önmagunkban és másokban való fejlesztésével átadhatjuk ezt a tudást a gyermekeinknek, a létezésünk és a világhoz való viszonyunk természetes módjává tehetjük. Dönthetünk szemléletünk jobbítása mellett, és bátran kiállhatunk a ma élő embertársaink és környezetünk javát szolgálva és a jövő generációinak jól-létét szem előtt tartva.
Vajon hogyan tervezhetnénk és alakíthatnánk át a társadalmunkat alkotó megtört struktúrákat és azon rendszereket, amelyek a károkat képezik az életünkben?