A stresszt gyakran úgy határozzák meg, mint a test válasza az élet kihívásaira. Igen ám, de a stressznek nemcsak testi, hanem mentális és érzelmi tartalmai is vannak, ami azt jelenti, hogy amikor stresszesek vagyunk, a testi tüneteink mellett, gondolatok és érzések is fűződnek. Egy másik megközelítés szerint a stressz egy külső nyomásra adott belső kondicionált válaszreakció.

 

A terapeutáknak és mentálhigiénés szakembereknek többek között az a feladata, hogy megtanítsák az embereknek, hogyan kezelhetik és csillapíthatják a stresszt az életükben.

​

 

Mi is a stressz?

 

A modern élet velejárója, és a legtöbb egészségügyi, valamint kapcsolati problémánk okozója. A stressz a világunk pszichológiai fenyegetései által kiváltott reakció. Ilyen jellegű fenyegetést jelenthet a munkánk elvesztése, a párkapcsolati problémánk vagy a drasztikus áremelkedés.

 

A stressz “küzdj vagy menekülj” biokémiai folyamatból eredő reakció. Az evolúció során ez az állapot segítette a fajunkat a túlélésben. Ez a mélyen kódolt önvédelmi működésünk automatikusan aktiválódik akkor, amikor az idegrendszerünk veszélyt észlel. A „küzdj vagy menekülj” stressz testi reakciója, amikor szervezetünket elárasztja az adrenalin és a kortizol hormon. Felkészülünk a küzdelemre: gyorsul a véráramlás a testünkben, nő a pulzusunk, a vérnyomásunk és vércukorszintünk.

 

A stresszreakció azonnali és nem kontrolálható. Előbb történik a testünkben, minthogy elménk képes lenne azt beazonosítani. Azok, akik magas stressz-szinten élik az életüket, egy napjuk során többször is tapasztalhatják ezeket a testi tüneteket. Ők fokozottan ki vannak téve a magas vérnyomás, cukorbetegség, agyvérzés, krónikus fájdalom és szívroham veszélyének.

 

 

A stressz tünetei

 

A stressznek lehetnek testi, mentális és érzelmi tünetei. A stressz különbözőképpen érinti az embereket, és nincs általános formula, ami mindenkinél hatásos lehet a stressz kezelésében. Be kell tudnunk azonosítani a stressztüneteinket ahhoz, hogy csillapíthassuk a küzdelmes állapotunkat.

​

 

Testi stressztünetek lehetnek:

 

• fejfájás

• alvászavar

• gyomorfájás

• testi fájdalom

• akné vagy pattanások

• emésztési problémák

​

 

Mentális stressztünetek lehetnek:

 

• szorongás

• depresszió

• öngyilkossági gondolatok

• étkezési problémák

• függőség és/vagy kényszeresség

• szerhasználat

 

 

Érzelmi stressztünetek lehetnek:

 

• ingerlékenység

• szomorúság

• harag

• fásultság

• túlterheltség

 

 

Ha a fent említett tünetek közül bármelyiket is tapasztalod, akkor nem árt, ha segítséget kérsz. Egy megbízható terapeuta, orvos vagy mentálhigiénés szakember megtaníthat arra, hogyan kezeld a stresszt.

​

 

Mi okozhat stresszt? 

 

Nemcsak negatív élethelyzet válthat ki stresszt, hanem pozitív is.

 

A Holmes–Rahe stresszskála az életünk során gyakran előforduló stresszhelyzetekhez rendel értékeket, amelyek összege megmutatja, mennyire vagyunk kitéve bizonyos betegségeknek. Néhány gyakori stresszor, ami sokunk stressztérképén megjelenhet:

 

• Munkahely elvesztése vagy új munkahely

• Esküvő

• Válás vagy szakítás

• Diszkrimináció

• Pénzügyi helyzet változása

• Gyermek születése

• Hírek vagy politika követése

• Költözés

• Iskolakezdés vagy -befejezés

• Gyász

• Súlyos betegség

 

A legtöbb ember számára ezek az életesemények normálisak, az élet részei. De van, aki például nem tapasztalja meg élete során a válást, vagy nem házasodik, esetleg nem vállal gyereket. Akadnak olyanok, akiknek bizonyos negatív stresszel járó körülmény – például a diszkrimináció vagy pénzügyi krízis – uralja az életét.

 

 A legtöbb ember számára egyértelmű, hogy a stressz az élet velejárója. Elkerülhetetlen, de kezelhető; nem egyszerre és gyorsan, hanem apránként, lépésről-lépésre. Itt van az esküvő példája, amitől a stressz-szint az egekbe emelkedhet, az előjele pedig lehet negatív és pozitív is. Hogy mitől függ, hogy küzdelmesen vagy motiváltan éljük meg a szervezés folyamatát? Attól, ha nem vállalunk sokkal többet, mint amit elbírunk, csapatban dolgozunk, és mindig csak az aktuális feladatra fókuszálunk. Így egy izgalmas utazás lehet egy pár és családjaik, valamint barátaik számára, míg az eljegyzéstől eljutnak a menyasszonytáncig.

​

​

 

Egészségtelen megküzdési mechanizmusok a stresszel szemben

 

A stresszel való megküzdésünk fejleszthető. Valójában születésünktől életünk végéig tudattalanul fejlesztjük a megküzdési képességeinket. Az idővel szerzett tapasztalatok formálják a megküzdési mechanizmusainkat, amelyekkel megbírkózhatunk a minket meghaladó külső erőkkel, a stresszhelyzetekkel. Vannak egészséges megküzdési mechanizmusaink, amelyekkel hatékonyan tudjuk kezelni a stresszt, de lehetnek olyan egészségtelen megküzdési stratégiáink is, amelyekkel csak fokozzuk azt, és felerősítjük negatív hatásait.

 

Néhány káros megküzdési stratégia:

 

• dohányzás

• alkoholfogyasztás

• érzelmi evés

• droghasználat

• szerencsejáték

• vásárlás

• önkárosítás

 

A terápia és a mentálhigiénés tanácsadás segíthet beazonosítani az egészségtelen megküzdési stratégiáidat, és egészségeset fejleszteni helyettük.

 

Hosszan fennálló stressz esetén az egészségtelen megküzdési mechanizmus másodlagos mentális egészségügyi problémákhoz vezethet.  Az emberek azért alkalmaznak egészségtelen stratégiákat, mert a korai éveikben nem adatott meg számukra az, hogy a környezetüktől egészségeseket tanuljanak, amivel hatékonyan csillapíthatják a stressz testi, mentális és érzelmi tüneteit. Ezek az egészségtelen megküzdési minták függőséghez vezethetnek, amelyek még stresszesebb életeseményekhez vezethetnek, mint például testi betegség vagy munkanélküliség. Ilyen kóros esetben a terápia nyújthat hatékony segítséget a megküzdési mechanizmus átdolgozásához.

 

Az egészségtelen megküzdési mechanizmusok sikertelensége szégyent válthat ki bennünk, ami miatt elszigetelődhetünk és reménytelennek láthatjuk a helyzetünket. Ha időben felismerjük az egészségtelen megküzdési mintáinkat, és átalakítjuk azokat egészségessé, azzal megelőzhetjük azok kóros mentális vagy testi következményeit, és az azzal járó életminőségromlást. A mentálhigiénés tanácsadás a megelőzésben tud segíteni.

​

​

 

Hogyan hat a stressz a mentális és fizikai egészségünkre?

 

Modern életünkben a stressz elkerülhetetlen. Meg kell tanulnunk vele élni, azaz kezelni azt. Azok a stresszhelyzetek, amelyekkel kicsit több erőfeszítéssel, fokozatosan képesek vagyunk megküzdeni, még nem feltétlenül hatnak negatívan az egészségünkre. De sajnos túl sokan vannak, akik folyamatosan elviselhetetlen stresszt élnek meg. Ezt hívjuk krónikus stressznek, ami számos mentális és testi problémához vezethet.

 

A kutatások szerint a magas stresszszint miatt kialakulhat:

 

• Insomnia vagy Hypersomnia

• Étvágytalanság vagy túlevés

• Drog vagy alkohol rendszeres fogyasztása

• Hangulatváltozás

• Csökkent hatékonyság és öröm a munkában

• Problémák az intimitással

• Migrén

• Krónikus fájdalom

• Indulatkezelési problémák

• Depresszió

• Szorongás

• Társas érdektelenség

• Szívroham vagy agyvérzés

 

A tünetek gyakran elmúlnak, amikor a kiváltó stresszhelyzet megoldódik, ám ha ez nem történik meg, hosszútávon súlyosbodhatnak. Ebben az esetben orvosi vagy mentális egészségügyi szakember kezelésére lehet szükség.

 

 

 

Irodalomjegyzék:

 

Chronic stress puts your health at risk. (2016, April 21). Retrieved from https://www.mayoclinic.org/healthy-lifestyle/stress-management/in-depth/stress/art-20046037?pg=1 

 

Fact sheet on stress. (n.d.). Retrieved from http://www.nimh.nih.gov/health/publications/stress/index.shtml

 

Scott, E. (2018, January 31). Unhealthy responses to stress and common bad habits. Retrieved from https://www.verywellmind.com/unhealthy-responses-to-stress-bad-habits-to-avoid-3145260