top of page

Átélt jelentés: A belső világunk életereje és elevensége



Kezdjük egy játékkal:


Képzelj el egy farkast. Egyedül áll egy dombtetőn a naplementében. Négy mancsa a földön, fejét enyhén megemeli, és szemével a tájat fürkészi. Hegyes füleit a környező hangok irányába forgatja. Az esti szellőből rendkívül fejlett szaglásával számunkra észlelhetetlen információkat olvas ki. Éber figyel, ezért a farka egy kicsit a hátára kunkorodik. Élénk és teljesen a jelenpillanatban van.


Most képzeld el, vajon milyen érzés lenne, ha te lennél ez a farkas. Érezd, ahogy a négy mancsod párnái rányomódnak a földre, megfeszülnek a lábadban az izmok, amelyek a lazán feszes törzsed tartják, és a csuklóid hajlékonyak. Figyeld meg, ahogy belélegzed a naplemente illatát, egy kicsit megnyúlik a gerinced, és a bordáid enyhén szétnyílnak, miközben megtelik a tüdőd. A vállaid erősek és rugalmasak. Készen állsz rá, hogy pillanatok alatt reagálj a környezet változásaira – még azelőtt, hogy a válaszgondolat megszületne benned.



Maradj egy kis időt ezzel az élménnyel, és figyeld meg a testedben felbukkanó energiát. Gratulálok, a játék során kapcsolódtál a tested által átélt jelentéssel (felt sense)!



A felt sense (átélt érzet vagy érzett jelentés) kifejezés Eugene Gendlintől, a fókuszolás módszertan atyjától ered. Arra a velünk született, testünkben rejlő belső tudatosságunkra utal, amellyel testileg érezzük egy probléma vagy helyzet jelentését. Egyensúlyi állapotban a testünk bölcsessége (felt sense) és a kognitív értelmezés – a test-elmekommunikációján keresztül – alulról-felfelé formálja a szubjektív tapasztalatunkat, azt, ami van, és ahogy érzünk azzal kapcsolatban, és amit szavakba öntve tudunk megfogalmazni. Erre a testen belüli érzékelési folyamatra (felt sense) utalnak olyan kifejezések, mint a közkeletű „zsigeri érzés” vagy a tudományos interocepció. Íme még egy érzett jelentést (felt sense) közvetítő kifejezés: az intuíció. Ezen képességünk révén az agyunk közép-prefrontális kérge lehetővé teszi számunkra, hogy tudatosítsuk testünk üzeneteit. Ez az agyterület felfogja a testünk belsejéből és a belső szerveinből – például a szívünkből és a beleinkből – származó jelzéseket, és ezeket az információkat felhasználva megteremti bennünk a „szívből jövő érzést” azzal kapcsolatban, hogy mit tegyünk, vagy annak „belső bizonyosságát”, hogy mi a helyes döntés. Ez az integratív funkció megvilágítja, hogy az érvelés, az egykor „tisztán logikusnak” vélt gondolkodásmód valójában a testünk nemracionális folyamataitól függ. Az érzett jelentés (felt sense) hozzásegít minket ahhoz, hogy ne csupán logikus, hanem bölcs döntéseket is hozhassunk. Ám amikor egy stresszes helyzet hatására kibillenünk az egyensúlyi állapotunkból, és lángokban áll az agyunk limbikus rendszere, nem vagyunk képesek kapcsolódni testünk belső bölcsességéhez. Az átélt érzet (felt sense) hiányában nem tudjuk teljes egészében felmérni azt, hogy mi az igazság, és mi történik valójában. Ilyen helyzetekben szintén „zsigerből” jönnek az ösztönös reakcióink, de azok a túlzott arousalműködés, a fokozott ingerültség miatt racionalizálásokon alapszanak. A megoldás kulcsa lehet, hogy felismerjük, amikor a helyzethez mérten nem működünk optimálisan, és a testünkre fókuszálva megnyugtatjuk magunkat, így az újrakapcsolódás (test-elme kapcsolat) által a belső bölcsességünkre (felt sense) hallgatva átértékeljük a helyzetünket, és azt, hogy mit tehetünk a pozitív változás érdekében.




Egyfajta testi tudatosság, ami mélyen befolyásolja életünket és segítheti elérni személyes céljainkat. Az átélt érzet (felt sense) nem egy mentális, hanem fizikai élmény. Ez egy belső aura, amit az adott pillanatban, az adott témával kapcsolatban érzel és tudsz. – Eugene Gendlin



A testünkre való fókuszálás lényegében azt jelenti, hogy odafigyelünk a testi érzeteinkre, és hallgatunk azok üzeneteire. A szomatikus pszichológia (somatic psychology) módszerei egyrészt fejlesztik azon képességedet, hogy meghalld a tested üzeneteit, másrészt megtanítják értelmezni a „testérzetek nyelvét(language of sensation) – ahogy azt Peter Levine hívja –, illetve megtanítanak dolgozni annak jelentésével.




Már magában az is megváltoztatja a tapasztalatod, ha a figyelmedet a testedre összpontosítod. - Diane Heller



Ennek a szomatikus – nem kognitív – információnak (testtartás, mozdulat, fiziológiai állapot), a nagy része a hüllőagyunkhoz kapcsolódik. Agyunk ezen részéből ered a legtöbb mentális egészségügyi probléma tünete. A megtestesített érzet (felt sense) az a belső tér, amelyen belül átdolgozhatjuk a nehéz és fájdalmas tüneteinket, hogy azok csillapodjanak vagy elmúljanak. Így aktiválódhat bennünk a tünetek által blokkolt energia, és megnyílik előttünk a lehetőség, hogy örömtelibb és produktívabb kapcsolatunk legyen a világunkkal.


Az érzett jelentés (felt sense) hihetetlenül hasznos lehet, ha tudatosan ápoljuk vele a kapcsolatunkat a mindennapjainkban. Ahogy a fókuszolás oldal rámutat:




A tested többet tud egy helyzetről, mint aminek tudatában vagy. Például a tested többet tud egy emberről, mint amennyit tudatosan tudsz.



Bár a modern nyugati gondolkodás meglehetősen ellenáll ennek az elképzelésnek, a gondolkodáson kívül több más elismert módja is létezik a dolgok megismerésének. Egyes kultúrákban természetes, hogy az emberek a beszélgetéseikben megosztják az ebből a velük született, biológiai vagy zsigeri forrásukból eredő tudásukat. Élő, emberi testünk tulajdonosaként születési jogunk, hogy éljünk annak intuitív átélt érzeteivel (felt sense). Innen ered az élvezet, az öröm és az elevenség élménye. Sajnos a kultúránkban nagyon kevés a megosztás és útmutatás az érzett jelentés (felt sense)témájában.




Hogyan ápolhatjuk a kapcsolatunkat a „belső terünkkel”?



Sokunknak rejtőzik traumatikus emlék a testében. Akár tudatában vagy a sokkoló élménynek, akár nem, óvatosnak kell lenned, amikor elkezdesz tudatosan befelé figyelni. A feloldatlan traumahatás a testben blokkolhatja, hogy hozzáférj a belső érzeteidhez. Így akar a tested megvédeni a trauma élményétől. Ebben az esetben a testorientált pszichoterápianyújthat számodra hatékony segítséget.


Az átélt érzet (felt sense) többnyire azt közvetíti, ami a testben él. Ha az egy múltbéli traumaélmény, ami szüntelenül uralja a testet, akkor azt. A test felszabadítása ezektől a súlyos terhektől nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a jelenben élj - teljesen átéld azt, ami van. Így a pszichoterápia, mint első lépés szükséges ahhoz, hogy továbblépj és tudatosan fejleszd a belső figyelmed - akár testorientált mentálhigiénés munkával.


Amikor elnyomjuk a nehéz és fájdalmas érzéseinket, amelyek feszültségben tartják a testünket, korlátozzuk a pozitív érzések felbukkanásának lehetőségét is. Ezért először fel kell szabadulnia az elnyomott érzéseknek ahhoz, hogy felbukkanhassak bennünk a jól-lét állapotai. Így vannak, akiket elárasztanak az érzéseik, kellemetlen fizikai tüneteket észlelnek, vagy egy nyomasztó élmény bukkan fáel bennük, amikor befelé figyelnek. De persze ez nem mindenkire igaz. Az emberek kapcsolata a belső élményeikkel élettapasztalattól függ, ezért eltérő. Egyeseknek különösebb fókuszált fejlesztés nélkül is kielégítő és élénk a kapcsolata a belső életével – lényegében ez a célja a testorientált gyakorlatoknak.


A belső figyelmed fejlesztése által képes leszel önerőből oldani a feszültséged, mélyebben megismerheted önmagad, könnyebben ráláthatsz a megoldásaidra és hatékonyabban kezelheted a konfliktusaidat. Egy kielégítőbb életet élhetsz, amelyet a mély kapcsolódások, az életerő, az öröm és a jelentésteljesség jellemez.




… a mindennapi tudat és az élményvilág a mai emberben meglehetősen beszűkült, szűk társadalmi sémákat követ. Nemcsak a belső figyelem gyakorlata csökevényesedik el, hanem a tudatot torzítja a szűken értelmezett racionalizmus, a szabályok, kötelezettségek és értékek abszolutizálása, a saját én hamis felfogása. Az emberi konfliktusok és problémák értelmezése összefonódik ezekkel a hibás vagy zavaros kategóriákkal, ezek lesznek a problémamegoldási kísérletek premisszái ; így azután nem csoda, hogy a megoldást nem sikerül megtalálni. Változnia kell a lelki beállítódásnak ahhoz, hogy újszerűen tudjuk átgondolni a dolgainkat, meg kell próbálnunk kilépni a szokott keretekből, ki kell tágítanunk a szemléletünket.” - Buda Béla


Nemcsak a segítői szakmában, hanem más területeken is egyre elterjedtebb az érzet átélését segítő technikák alkalmazása. Ilyen például az oktatás, az egészségügy, a nevelés, a döntéshozás, a konfliktuskezelés vagy a közösségépítés.


Ha gyanítod vagy már tudod, hogy önmagad ezen aspektusával nehezebben tudsz kapcsolódni, akkor azt javaslom, hogy egy tapasztalt, valamilyen testorientált megközelítésben képesített kísérővel dolgozz. Jómagam a bioszisztemikus iskolában szereztem képesítést, és mentálhigiénés munkámban az itt tanult testorientált gyakorlatokat alkalmazom.



Szeretnél kísérletezni a jelentés átélésével (felt sense)? Akkor íme egy egyszerű aktiváló gyakorlat, amelyet a mindennapjaidban alkalmazhatsz.


​Az átélt jelentés feltérképezése:Hiedelmek és a test

​Feladat: Kövesd az alábbi instrukciókat. Találd meg a megfelelő, kifejező válaszszavakat.

1. Azonosítsd be egy korlátozó meggyőződésed, ami a közelmúltban felbukkant benned. Írd le.Meggyőződés:(Pl.: mindenki ellenséges velem.)

​2. Mik jutnak még eszedbe ezzel a meggyőződéseddel kapcsolatban? Írd le a gondolataidat.Gondolatok:(Pl.: nem tudok megbízni másokban, egyedül vagyok, résen kell lennem.)

​3. Írd le azokat a szavakat, amelyek a legjobban leírják a meggyőződésedhez kapcsolódó érzéseidet.Érzések:(Pl.: csüggedt, rosszkedvű, reménytelen, szomorú, dühös)

​4. Azonosítsd be és írd le a testérzeteidet, amelyek akkor bukkannak fel benned, amikor a feltérképezett meggyőződésedre, a gondolataidra és érzéseidre gondolsz.Testérzetek:(Pl.: összeszűkült, zsibbadt, nehéz, fájó)

​5. Próbáld meg beazonosítani, hogy ösztönösen milyen mozdulatokat tennél, amikor a hiedelmedre és az azzal kapcsolatos gondolataidra, érzéseidre, testérzeteidre gondolsz.Testem mozgásai:(Pl.: a testem legszívesebben összegömbölyödne, mint egy labda, a vállaim megfeszülnek, a homlokom ráncolódik, a gerincem meggörbül)

​6. Most próbáld meg, hogy azzal ellentétes mozgást csinálsz, mint ami ösztönösen jönne (pl., ahelyett, hogy összegörnyednél, egyenesedj ki; ahelyett, hogy összeráncolnád a homlokod, és megfeszítenéd a válladat, lazítsd le, a gerincedet nyújtsd meg felfelé). Miközben az ellentétes mozgás(oka)t végzed, figyeld meg, hogyan hat(nak) rád: milyen testérzetek, érzések és gondolatok bukkannak fel benned. Írd le mindengyiket.


Hogy ment? Volt olyan eleme az élménynek, amit esetleg nem tudtál beazonosítani? Nehezen találtad a szavakat? Esetleg küzdelmes volt végigcsinálni, vagy egyáltalán nem ment? Bármilyen elakadást is tapasztaltál a feladat közben, itt vagyok, hogy segítsek fejleszteni a kapcsolatod a testeddel, hogy biztonságban és biztosan átéld az élményeid jelentését.



Irodalomjegyzék:


Fogel, A. (2013). Body Sense. New York: WW Norton&Co.


Rome, D. (2014). Your body knows the answer: Using your felt sense to solve problems, effect change, and liberate creativity. Berkeley: Shambhala.


Siegel, D. (2010). Mindsight: The New Science of Personal Transformation . New York: Bantam.


Gendlin, E. (2016). What is Focusing? The International Focusing Institute.


Levine, P. (2010). In an Unspoken Voice: How the Body Releases Trauma and Restores

Goodness. Berkeley, CA: North Atlantic Books.


Buda Béla (2004). Előszó. In Gendlin, E. T. Fókuszolás. Budapest: Edge 2000 Kft.


Kezdjük egy játékkal:


Képzelj el egy farkast. Egyedül áll egy dombtetőn a naplementében. Négy mancsa a földön, fejét enyhén megemeli, és szemével a tájat fürkészi. Hegyes füleit a környező hangok irányába forgatja. Az esti szellőből rendkívül fejlett szaglásával számunkra észlelhetetlen információkat olvas ki. Éber figyel, ezért a farka egy kicsit a hátára kunkorodik. Élénk és teljesen a jelenpillanatban van.


Most képzeld el, vajon milyen érzés lenne, ha te lennél ez a farkas. Érezd, ahogy a négy mancsod párnái rányomódnak a földre, megfeszülnek a lábadban az izmok, amelyek a lazán feszes törzsed tartják, és a csuklóid hajlékonyak. Figyeld meg, ahogy belélegzed a naplemente illatát, egy kicsit megnyúlik a gerinced, és a bordáid enyhén szétnyílnak, miközben megtelik a tüdőd. A vállaid erősek és rugalmasak. Készen állsz rá, hogy pillanatok alatt reagálj a környezet változásaira – még azelőtt, hogy a válaszgondolat megszületne benned.



Maradj egy kis időt ezzel az élménnyel, és figyeld meg a testedben felbukkanó energiát. Gratulálok, a játék során kapcsolódtál a tested által átélt jelentéssel (felt sense)!



A felt sense (átélt érzet vagy érzett jelentés) kifejezés Eugene Gendlintől, a fókuszolás módszertan atyjától ered. Arra a velünk született, testünkben rejlő belső tudatosságunkra utal, amellyel testileg érezzük egy probléma vagy helyzet jelentését. Egyensúlyi állapotban a testünk bölcsessége (felt sense) és a kognitív értelmezés – a test-elmekommunikációján keresztül – alulról-felfelé formálja a szubjektív tapasztalatunkat, azt, ami van, és ahogy érzünk azzal kapcsolatban, és amit szavakba öntve tudunk megfogalmazni. Erre a testen belüli érzékelési folyamatra (felt sense) utalnak olyan kifejezések, mint a közkeletű „zsigeri érzés” vagy a tudományos interocepció. Íme még egy érzett jelentést (felt sense) közvetítő kifejezés: az intuíció. Ezen képességünk révén az agyunk közép-prefrontális kérge lehetővé teszi számunkra, hogy tudatosítsuk testünk üzeneteit. Ez az agyterület felfogja a testünk belsejéből és a belső szerveinből – például a szívünkből és a beleinkből – származó jelzéseket, és ezeket az információkat felhasználva megteremti bennünk a „szívből jövő érzést” azzal kapcsolatban, hogy mit tegyünk, vagy annak „belső bizonyosságát”, hogy mi a helyes döntés. Ez az integratív funkció megvilágítja, hogy az érvelés, az egykor „tisztán logikusnak” vélt gondolkodásmód valójában a testünk nemracionális folyamataitól függ. Az érzett jelentés (felt sense) hozzásegít minket ahhoz, hogy ne csupán logikus, hanem bölcs döntéseket is hozhassunk. Ám amikor egy stresszes helyzet hatására kibillenünk az egyensúlyi állapotunkból, és lángokban áll az agyunk limbikus rendszere, nem vagyunk képesek kapcsolódni testünk belső bölcsességéhez. Az átélt érzet (felt sense) hiányában nem tudjuk teljes egészében felmérni azt, hogy mi az igazság, és mi történik valójában. Ilyen helyzetekben szintén „zsigerből” jönnek az ösztönös reakcióink, de azok a túlzott arousalműködés, a fokozott ingerültség miatt racionalizálásokon alapszanak. A megoldás kulcsa lehet, hogy felismerjük, amikor a helyzethez mérten nem működünk optimálisan, és a testünkre fókuszálva megnyugtatjuk magunkat, így az újrakapcsolódás (test-elme kapcsolat) által a belső bölcsességünkre (felt sense) hallgatva átértékeljük a helyzetünket, és azt, hogy mit tehetünk a pozitív változás érdekében.




Egyfajta testi tudatosság, ami mélyen befolyásolja életünket és segítheti elérni személyes céljainkat. Az átélt érzet (felt sense) nem egy mentális, hanem fizikai élmény. Ez egy belső aura, amit az adott pillanatban, az adott témával kapcsolatban érzel és tudsz. – Eugene Gendlin



A testünkre való fókuszálás lényegében azt jelenti, hogy odafigyelünk a testi érzeteinkre, és hallgatunk azok üzeneteire. A szomatikus pszichológia (somatic psychology) módszerei egyrészt fejlesztik azon képességedet, hogy meghalld a tested üzeneteit, másrészt megtanítják értelmezni a „testérzetek nyelvét(language of sensation) – ahogy azt Peter Levine hívja –, illetve megtanítanak dolgozni annak jelentésével.




Már magában az is megváltoztatja a tapasztalatod, ha a figyelmedet a testedre összpontosítod. - Diane Heller



Ennek a szomatikus – nem kognitív – információnak (testtartás, mozdulat, fiziológiai állapot), a nagy része a hüllőagyunkhoz kapcsolódik. Agyunk ezen részéből ered a legtöbb mentális egészségügyi probléma tünete. A megtestesített érzet (felt sense) az a belső tér, amelyen belül átdolgozhatjuk a nehéz és fájdalmas tüneteinket, hogy azok csillapodjanak vagy elmúljanak. Így aktiválódhat bennünk a tünetek által blokkolt energia, és megnyílik előttünk a lehetőség, hogy örömtelibb és produktívabb kapcsolatunk legyen a világunkkal.


Az érzett jelentés (felt sense) hihetetlenül hasznos lehet, ha tudatosan ápoljuk vele a kapcsolatunkat a mindennapjainkban. Ahogy a fókuszolás oldal rámutat:




A tested többet tud egy helyzetről, mint aminek tudatában vagy. Például a tested többet tud egy emberről, mint amennyit tudatosan tudsz.



Bár a modern nyugati gondolkodás meglehetősen ellenáll ennek az elképzelésnek, a gondolkodáson kívül több más elismert módja is létezik a dolgok megismerésének. Egyes kultúrákban természetes, hogy az emberek a beszélgetéseikben megosztják az ebből a velük született, biológiai vagy zsigeri forrásukból eredő tudásukat. Élő, emberi testünk tulajdonosaként születési jogunk, hogy éljünk annak intuitív átélt érzeteivel (felt sense). Innen ered az élvezet, az öröm és az elevenség élménye. Sajnos a kultúránkban nagyon kevés a megosztás és útmutatás az érzett jelentés (felt sense)témájában.




Hogyan ápolhatjuk a kapcsolatunkat a „belső terünkkel”?



Sokunknak rejtőzik traumatikus emlék a testében. Akár tudatában vagy a sokkoló élménynek, akár nem, óvatosnak kell lenned, amikor elkezdesz tudatosan befelé figyelni. A feloldatlan traumahatás a testben blokkolhatja, hogy hozzáférj a belső érzeteidhez. Így akar a tested megvédeni a trauma élményétől. Ebben az esetben a testorientált pszichoterápianyújthat számodra hatékony segítséget.


Az átélt érzet (felt sense) többnyire azt közvetíti, ami a testben él. Ha az egy múltbéli traumaélmény, ami szüntelenül uralja a testet, akkor azt. A test felszabadítása ezektől a súlyos terhektől nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a jelenben élj - teljesen átéld azt, ami van. Így a pszichoterápia, mint első lépés szükséges ahhoz, hogy továbblépj és tudatosan fejleszd a belső figyelmed - akár testorientált mentálhigiénés munkával.


Amikor elnyomjuk a nehéz és fájdalmas érzéseinket, amelyek feszültségben tartják a testünket, korlátozzuk a pozitív érzések felbukkanásának lehetőségét is. Ezért először fel kell szabadulnia az elnyomott érzéseknek ahhoz, hogy felbukkanhassak bennünk a jól-lét állapotai. Így vannak, akiket elárasztanak az érzéseik, kellemetlen fizikai tüneteket észlelnek, vagy egy nyomasztó élmény bukkan fáel bennük, amikor befelé figyelnek. De persze ez nem mindenkire igaz. Az emberek kapcsolata a belső élményeikkel élettapasztalattól függ, ezért eltérő. Egyeseknek különösebb fókuszált fejlesztés nélkül is kielégítő és élénk a kapcsolata a belső életével – lényegében ez a célja a testorientált gyakorlatoknak.


A belső figyelmed fejlesztése által képes leszel önerőből oldani a feszültséged, mélyebben megismerheted önmagad, könnyebben ráláthatsz a megoldásaidra és hatékonyabban kezelheted a konfliktusaidat. Egy kielégítőbb életet élhetsz, amelyet a mély kapcsolódások, az életerő, az öröm és a jelentésteljesség jellemez.




… a mindennapi tudat és az élményvilág a mai emberben meglehetősen beszűkült, szűk társadalmi sémákat követ. Nemcsak a belső figyelem gyakorlata csökevényesedik el, hanem a tudatot torzítja a szűken értelmezett racionalizmus, a szabályok, kötelezettségek és értékek abszolutizálása, a saját én hamis felfogása. Az emberi konfliktusok és problémák értelmezése összefonódik ezekkel a hibás vagy zavaros kategóriákkal, ezek lesznek a problémamegoldási kísérletek premisszái ; így azután nem csoda, hogy a megoldást nem sikerül megtalálni. Változnia kell a lelki beállítódásnak ahhoz, hogy újszerűen tudjuk átgondolni a dolgainkat, meg kell próbálnunk kilépni a szokott keretekből, ki kell tágítanunk a szemléletünket.” - Buda Béla


Nemcsak a segítői szakmában, hanem más területeken is egyre elterjedtebb az érzet átélését segítő technikák alkalmazása. Ilyen például az oktatás, az egészségügy, a nevelés, a döntéshozás, a konfliktuskezelés vagy a közösségépítés.


Ha gyanítod vagy már tudod, hogy önmagad ezen aspektusával nehezebben tudsz kapcsolódni, akkor azt javaslom, hogy egy tapasztalt, valamilyen testorientált megközelítésben képesített kísérővel dolgozz. Jómagam a bioszisztemikus iskolában szereztem képesítést, és mentálhigiénés munkámban az itt tanult testorientált gyakorlatokat alkalmazom.



Szeretnél kísérletezni a jelentés átélésével (felt sense)? Akkor íme egy egyszerű aktiváló gyakorlat, amelyet a mindennapjaidban alkalmazhatsz.


​Az átélt jelentés feltérképezése:Hiedelmek és a test

​Feladat: Kövesd az alábbi instrukciókat. Találd meg a megfelelő, kifejező válaszszavakat.

1. Azonosítsd be egy korlátozó meggyőződésed, ami a közelmúltban felbukkant benned. Írd le.Meggyőződés:(Pl.: mindenki ellenséges velem.)

​2. Mik jutnak még eszedbe ezzel a meggyőződéseddel kapcsolatban? Írd le a gondolataidat.Gondolatok:(Pl.: nem tudok megbízni másokban, egyedül vagyok, résen kell lennem.)

​3. Írd le azokat a szavakat, amelyek a legjobban leírják a meggyőződésedhez kapcsolódó érzéseidet.Érzések:(Pl.: csüggedt, rosszkedvű, reménytelen, szomorú, dühös)

​4. Azonosítsd be és írd le a testérzeteidet, amelyek akkor bukkannak fel benned, amikor a feltérképezett meggyőződésedre, a gondolataidra és érzéseidre gondolsz.Testérzetek:(Pl.: összeszűkült, zsibbadt, nehéz, fájó)

​5. Próbáld meg beazonosítani, hogy ösztönösen milyen mozdulatokat tennél, amikor a hiedelmedre és az azzal kapcsolatos gondolataidra, érzéseidre, testérzeteidre gondolsz.Testem mozgásai:(Pl.: a testem legszívesebben összegömbölyödne, mint egy labda, a vállaim megfeszülnek, a homlokom ráncolódik, a gerincem meggörbül)

​6. Most próbáld meg, hogy azzal ellentétes mozgást csinálsz, mint ami ösztönösen jönne (pl., ahelyett, hogy összegörnyednél, egyenesedj ki; ahelyett, hogy összeráncolnád a homlokod, és megfeszítenéd a válladat, lazítsd le, a gerincedet nyújtsd meg felfelé). Miközben az ellentétes mozgás(oka)t végzed, figyeld meg, hogyan hat(nak) rád: milyen testérzetek, érzések és gondolatok bukkannak fel benned. Írd le mindengyiket.


Hogy ment? Volt olyan eleme az élménynek, amit esetleg nem tudtál beazonosítani? Nehezen találtad a szavakat? Esetleg küzdelmes volt végigcsinálni, vagy egyáltalán nem ment? Bármilyen elakadást is tapasztaltál a feladat közben, itt vagyok, hogy segítsek fejleszteni a kapcsolatod a testeddel, hogy biztonságban és biztosan átéld az élményeid jelentését.



Irodalomjegyzék:


Fogel, A. (2013). Body Sense. New York: WW Norton&Co.


Rome, D. (2014). Your body knows the answer: Using your felt sense to solve problems, effect change, and liberate creativity. Berkeley: Shambhala.


Siegel, D. (2010). Mindsight: The New Science of Personal Transformation . New York: Bantam.


Gendlin, E. (2016). What is Focusing? The International Focusing Institute.


Levine, P. (2010). In an Unspoken Voice: How the Body Releases Trauma and Restores

Goodness. Berkeley, CA: North Atlantic Books.


Buda Béla (2004). Előszó. In Gendlin, E. T. Fókuszolás. Budapest: Edge 2000 Kft.

0 views0 comments

Comentarios


bottom of page